Belül az utolsó fél éven

Szépen, lassan letisztulni látszódik a kép. Egyre biztosabban járunk a beutazással és a munkavállalással kapcsolatos (elsőre) feneketlennek tűnő erdőben.
Tudjuk már, hogyan maradhatunk és eldőlt végre, hogy melyik suliba jelentkezünk. Bár nagyon szerettünk volna a Déli-szigetre menni és meglehetősen határozott volt ez irányú elképzelésünk végül mégis csak Aucklandben kezdjük meg az életünk a déli féltekén. Emiatt egyáltalán nincs csüggedés, sőt az öröm egyre fokozódik, ahogy közeledik az utazás és szépen mindent ehhez szükséges "apróságot" elintézünk.
A jegyünk és a pontos dátumunk is megvan az "előadásra" ;-) már csak a kellékek hiányoznak!

Kedves munkáltatónk!
Egyenlőre a homályba burkolózunk, mert még szeretnénk valahol dolgozni addig, amíg előtted is világossá nem válik a tervünk. Nagyon szeretünk itt dolgozni és tényleg ez a világ legjobb munkahelye; csak kicsit ijesztő az a KSH adat, hogy ha ma valaki Magyarországon munkanélkülivé válik, akkor átlagosan 16 hónap múlva talál munkát. Jó kis "Gazdálkodj okosan" megélni az alatt a 16 hónap alatt abból a pénzből, amit félre tett az alatt, amikor egyik hónapról a másikra élt.

Csókolnak szerető dolgozóid!
Ui.: Ugye jól tudom, hogy egy hónap a ránk vonatkozó felmondási idő?!

Pozitív élmények

Az első és mindmáig páratlanul kellemes élményünk a hazai hatóságokkal is elérkezett végre.
Útlevél mizéria.... gondoltuk biztos, ami biztos csináltassuk 10 évre, ne kelljen emiatt külön felhajtást csinálni, ha esetleg lejárna. Azért itt is volt egy kis furcsaság, de a magyar ember legyen immúnis az ilyenre!
Elmentünk első alkalommal március 8-án, mert mi olyan finnyásak vagyunk, hogy csak a hétfői napok tetszenek. (Többi napokon nincs ügyfélfogadás olyankor, amikor mi ne dolgoznánk.) Beérünk nyomom a sorszámos gépet és kiad egy cetlit, amire az van írva, hogy sajnos mára már elfogyott a sorszám. Jobban örültem volna egy Tesco-s blokknak is, ha azt adja ki, de biztos mindenki ma igényelte az útlevelét a városban.....(úgyis csökken a népesség). Mutatom a készséges, de ügyfelekkel mindig görény hölgyeknek, hogy oszt akkó most mi van?! Mondja egy hölgy, hogy ujjlenyomatot vesz, csekket is tud adni, meg képet is csinál, de a többi részét majd legközelebb tudjuk folytatni. Rendes volt, mert ügyfélkapu regisztrációt is csinált nekem, hogy legközelebbre legalább sorszámunk legyen.
Következő hétfő: március 15. Értelem szerűen nem próbálkoztunk....
Aztán foglaltam időpontot 22-ére. Teljes volt a káosz, mert egy fele akkora tömegű hölgy fogadott bennünket és közölte, hogy a kollégáját már elbocsátották és mindent elölről kell kezdeni, mert "ő bizony nem fogja keresgetni a papírjainkat"! Én mondtam neki, hogy nem szeretnék újra 28.000Ft-tól megszabadulni, de megnyugtatott, hogy az a része maradhat, mert az rendben lesz így is. (Pedig már ekkor kezdtem kicsit ideges lenni.) E bájos csevegés után megcsináltuk, amit megkövetelt a haza (ügyintéző néni) és kész.
Közölte a hölgy, hogy 2-3 héten belül postázzák. Ez volt hétfőn. Keddi kiállítási dátummal csütörtökön már a kezemben volt a friss, a ropogós, a biometrikus útlevél!  (Biometrikus szót nem ismeri a helyesírás ellenőrző, szerinte az izometrikus vagy a geometrikus jobb lenne.) ;-)

Szép munka volt, ez jó gyorsan meglett!